Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének blogja

Megyei Morzsák

Veszprém megye és a nyelvújító, nyelvművelő mozgalmak

2018. november 24. - DAnna

Az ország történetében fontos korszak volt a nyelvújítás időszaka, mely összefonódott a nemzeti eszmék terjedésével és a reformkorral. Mi történt ekkor a megye területén?

 A nyelvújítás kezdeti dátumának, vagy eseményének Bessenyei György munkásságát, és 1772-ben megjelent röpiratát tekintjük. 

Minden Nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.

Bessenyei György: Magyarság

Mi is volt a helyzet ekkoriban az országban a nyelvhasználat területén? 

Az ország ekkoriban a Habsburg-ház uralma alá tartozott, Mária Terézia egy személyben volt osztrák főhercegnő, és magyar királynő, akit fia, II. József követett a trónon. Az ország hivatalos nyelve a latin és a német volt, és erős németesítési törekvések jellemezték a korszakot, ami persze ellenállást szült.

Az 1792-es VII. törvénycikk ugyan elrendelte a magyar nyelv oktatását az iskolákban, de ekkoriban még az egységes magyar nyelv sem alakult ki, igen sokféle írásmód létezett, már az egyes hangok (cs, s) jelölése sem volt egységes. A felsőbb iskolákban az oktatás latin vagy német nyelven folyt. Az ország sok településén túlsúlyban voltak a nem magyar anyanyelvű lakosok. A nyelvújítás magyarországi vezéralakja végül Kazinczy Ferenc lett. Mivel a Martinovics-összeesküvés lelepleződése után a politikai ellenállás szinte lehetetlennek bizonyult már, így a nemzeti mozgalmak a magyar nyelv megújításában teljesedtek ki. 

Milyen volt Veszprém városa ebben a korban?

A városnak nem volt sok lakosa ebben az időszakban (8000-12000), és élénk kulturális élet jellemezte. Volt magyar nyelvű színjátszás, melyhez a magyar nyelv iskolai oktatása is kapcsolódott. Nagy műveltségű püspökök és más egyházi személyek álltak a város élén. Élénk volt a zenei élet. A hazafias eszmék itt jó talajra találtak.

A vármegye egy 1807-es közgyűlésén megbízta Pápay Sámuelt egy magyar nyelvű igazgatási kifejezésgyűjtemény elkészítésével, mely még abban az évben meg is jelent. Pápay Sámuel a továbbiakban is kivette a részét a nyelvújítás folyamatából. 

Pápay Sámuel ( Felsőörs, 1770. március 8. - Pápa, 1827. május 31. ) nyelvész, tanár, jogász

Dunántúli ref. nemesi családban született. Ifjú korában katolizált, Esterházy Károly egri püspök támogatásával tanult. Egerben jogi tanulmányokat végzett, majd ugyanott a magyar nyelv és irodalom tanára. 1800-ban Pápán telepedett le, ügyvédként tevékenykedett; irodalommal is foglalkozott. 1801-ben Veszprém vármegyei ügyész, 1802-től Esterházy Miklós devecseri uradalmainak ügyésze, 1804-ben táblabíró. Állandó kapcsolatot tartott Kazinczy Ferenccel, Kisfaludy Sándorral, Péteri Takács Józseffel. Vármegyei megbízásból könyvet írt a hivatalos nyelv magyarosítása érdekében. Az első magyar rendszerező irodalomtörténetünknek is ő a szerzője. Felsőörsön, a Fő u. 26. sz. házon tábla őrzi emlékét. Síremléke a pápai Alsóvárosi temetőben van. 

Nem mindenki értett egyet a nyelvújítás sebességével és módjával, mely valóban néha igen merész, és nem teljesen átgondolt újítási javaslatokat is tartalmazott. Az ellenzéki tábor Veszprémben jelentette meg Mondolat című művét 1813-ban. Szerkesztője Somogyi Gedeon volt. A mű élénk vitát szült, és további kiadványok jelentek meg a témában.

Somogyi Gedeon ( Nemesvámos, 1783. szeptember 23. - Tótvázsony, 1821. december 21. ) nyelvész, levéltáros

Apja református pap Tótvázsonyban és 1783-ban költözött Nemesvámosra. A Pápai Református Kollégiumban tanult, 1805-ben Pákozdon rektor. 1806-tól a Pozsonyi Jogakadémia hallgatója, majd Pesten ügyvédi vizsgát tett. Veszprém megye levéltárnoka. A mérsékelt nyelvújítás híve, ezért szembekerült Kazinczyval, aki ellen 1813-ban átdolgozta, és Mondolat címen megjelentette Szentgyörgyi József debreceni orvos munkáját. A választ Kölcsey Ferenc és Szemere Pál írta meg 1815-ben, Felelet a Mondolatra címen. Somogyi Gedeon csak négy évvel később Értekezés a magyar verselés módjáról és fordításokról c. könyvében válaszolt az ellenmondolatra. A nemesvámosiak a nyelvész születésének 200. évfordulóján emléktáblát helyeztek el a feltételezett szülőház, a református lelkészi hivatal falán. 

Kik munkálkodtak még itt híres nyelvészeink közül?

Veszprémben indult az első magyar nyelvű egyházi folyóirat Egyházi Értesítések és Tudósítások címen Horváth János vezetésével.  Egy ideig a veszprémi piarista gimnázium tanára volt Révai Miklós. Kopácsy József püspök kétezer ezüstforintot adományozott a magyar nyelv ápolására. Itt született Simonyi Zsigmond, aki a Magyar Nyelvőr című lap szerkesztője volt, és Veszprém megye szülötte Lőrincze Lajos is.

Bővebben a témáról:

Kazinczy és Veszprém / Sebő József == Veszprémi Szemle (1993-) ISSN 1217-5358. - 11.évf. 17.sz. (2009. 3-4.sz.), p. 123-133.

A bejegyzés trackback címe:

https://megyeimorzsak.blog.hu/api/trackback/id/tr5314292007

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.