Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének blogja

Megyei Morzsák

Évfordulók a jövő héten (szeptember 24 - 30.)

2018. szeptember 22. - DAnna

Wathay Ferenc (1568 - 1609)

150 éve avatták fel a siófoki zsilipet

Markó Imre (1918 - 1978)

Horváth Sándorné (1928 - 2008)

Vigh Gyula (1889 - 1958)

Koncz István (1935 - 1993)

Balassa Benő (1919 - 2008)

Barabás Gizella (1893 - 1985)

A Német kitelepítési emlékkő felavatása Gyulafirátóton

Kerényi Imre (1943 - 2018)

Taky Ferenc (1905 - 1968)

Szeptember 24.: 450 éve született Wathay Ferenc

Wathay Ferenc (?, 1568. szeptember 24. - ?, 1609 után) várkapitány, költő, író.

Németújváron és Sopronban tanult. Katonáskodását 1584-ben Tihanyban kezdte, 1585-től Csesznek várában szolgált, innen Győrbe került. 1601-ben részt vett Székesfehérvár visszafoglalásában. 1602-ben Székesfehérvár vicekapitányaként török fogságba esett, Belgrádban megszökött, de a következő esztendőben Lippa környékén ismét elfogták. 1605-ben, Konstantinápolyban, a Héttoronyban írta meg életrajzát és énekeskönyvét (Wathay-kódex). Naplója Várpalota, Veszprém, Nagyvázsony, Tihany körüli harcokról számol be. Kézirata, amelyet maga illusztrált a MTA könyvtárában van. Az érdekes írás PONORI TEWREWK József: Régiségbúvár c. művének első kötetében, Pozsonyban, 1938-ban jelent meg. 1606-ban kiszabadult, először Győr várában szolgált, 1609 márciusában cseszneki várkapitánynak nevezték ki. A várban az utókor emléktáblával tiszteleg személyének. Szülőfalujában teret neveztek el róla, Székesfehérváron köztéri szobor őrzi emlékét. Az irodalomban SOBOR Antal: Hosszú háború című regénye idézi fel alakját. 

Szeptember 25.: 150 éve avatták fel a siófoki zsilipet

1868. szeptember 25-én avatták fel a fazsilipet, mely szabályozta a Balaton és a Sió csatorna vízszintjét. A zsilipre főleg azért volt szükség, hogy a Balaton ne rongálja meg a déli vasútvonal töltéseit.

Pár évtizeddel korábban még a Balaton lecsapolásáról volt szó (az első terv erre 1730-ban készült), hogy a területen gabonát tudjanak termeszteni. A terveket elsősorban Veszprém akkori püspöke támadta meg Tumler Henrik szakvéleményére támaszkodva. Több huzavona után végül a lecsapolás helyett a szabályozás mellett maradtak.

Szeptember 25.: 100 éve született Markó Imre

Markó Imre (Ukk, 1918. szeptember 25. - Budapest, 1978. április 5.) ács, rendőrtiszt

Kitanulta az ácsmesterséget és 1938-tól kisiparosoknál dolgozott. 1939-től Budapesten árukihordó. Behívták katonának, majd frontszolgálat és hadifogság következett. Kijevben partizániskolát végzett, belépett a KMP-be és csatlakozott Uszta Gyula partizáncsapatához. 1945-től a politikai rendőrség tagja, majd a Belügyminisztérium dolgozója. Ezredesként ment nyugdíjba. A Magyar Partizán Szövetség titkára volt.

Szeptember 25.: 90 éve született Horváth Sándorné

Horváth Sándorné (Lövő, 1928. szeptember 25. - Ajka, 2008. szeptember 19.) tanítónő.

Sopronban 1947-ben az Isteni Megváltó Leányai Leánylíceuméban végzett, 1948-ban a Szent Orsolya-rendi Tanítóképző Intézetben kapott tanítói oklevelet. 1979-ben Veszprémben, a Megyei Továbbképzőben 4 éves matematika kiegészítő vizsgát tett. 1948–1952-ben Csepregen, 1952-től 1971-ig Balatonfüreden tanító, az 1971–1979-es években Örvényesen iskolavezető, 1979 és 1989 között Tihanyban tanító. 1989 után nyugállományban. Életének célja: a rászoruló gyerekek segítése, idős, beteg emberek támogatása. 1999-ben és 2000-ben kiállítást rendezett Örvényes község történetéből. 1986-ban kezdte kutatni Örvényes község történetét: az itt élt emberek életét, munkáját, építkezési szokásait, népdalokat, néptáncokat, ünnepi szokásokat és az iskolai oktatás történetét. A temetőben álló, 1200 körül épült templom történetén is dolgozott.

Szeptember 25.: 60 éve halt meg Vigh Gyula

Vigh Gyula (Mindszent, 1889. augusztus 9. - Budapest, 1958. szeptember 25.) geológus, paleontológus.

A föld- és ásványtani tudományok kandidátusa. 1912-ben szerzett bölcsészdoktori oklevelet a budapesti tudományegyetemen, ugyanakkor kinevezték az egyetemre tanársegédnek. 1914 és 1952 között a Földtani Intézet kutatója, igazgatóhelyettese, 1952 után a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda főgeológusa. A mezozoos képződményeket kutatta és a Dunántúli-középhegység jura- és triászkori képződményeinek kérdéseivel foglalkozott. Jelentősek gyakorlati műszaki földtani kutatásai. Nevéhez fűződik az úrkúti mangán- és a Baja környéki vasérckutatás, a veszprémi, pécsi és a szekszárdi vízkérdés megoldása is. 

Szeptember 25.: 25 éve halt meg Koncz István

Koncz István (Tapolca, 1935. április 5. - Budapest, 1993. szeptember 25.) újságíró, költő

A középiskolát Veszprémben és Esztergomban végezte, Sümegen érettségizett. A Zalahalápi Kőbányában csillés, majd néhány évig Tapolcán tisztviselő. 1965-ben a budapesti egyetemen középiskolai tanári oklevelet szerzett. Az újságírással a sorkatonai szolgálat során ismerkedett meg. 1958-tól a Középdunántúli Napló munkatársa, rovatvezetője, 1968 és 1976 között főszerkesztő-helyettes. 1976-tól haláláig a Népszabadság munkatársa. Elbeszélései és versei az Életünkben, a Jelenkorban és az Új Írásban olvashatók. Önálló kötete halála után jelent meg Tapolcán. 1978-ban, Rózsa Ferenc-díjjal tüntették ki.

Koncz István: Tizennégyfodrú

 

Szonettet kértél. Itt van, hát fogadd

sudár-erős szerelmünk ritka lombját.

Derűd ragyogjon rajta, mint a Nap,

őz-szemű meleg mosolyoddal fondd át.

Oly ritka lomb! (nehéz feledni gondját

hétköznapoknak!) De mi megmarad

az ihlelet szép arcából, lásd, kibontják

a téged tükröző sorok, szavak.

Évek múlhatnak, ám a rügy, a perc,

a csók emléke mégis megbúvik lám

kérgük alatt. (És azt se bánd, ha ritkán!)

Te lombom zöldje! Téged sző a vers

tizennégyfodrú lágy levélbe, tisztán ...

... Szonettet kértél. Itt van, hát szeress.

1960., Veszprém

Magamnak mondom : válogatott versek / Koncz István ; [a szöveget gond. és az utószót írta Németh István Péter]. - Tapolca : Tapolcai Városi Könyvtár, 1995. 

Szeptember 26.: 10 éve halt meg Balassa Benő

Balassa Benő (Adásztevel, 1919. október 18. - Várpalota, 2008. szeptember 26.) tanár, iskolaigazgató

1939-ben a Pápai Állami Tanítóképzőben, 1955-ben a budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán kapott oklevelet. 1939–1940-ben helyettes tanító Csögle, Barabásszeg, Nemesvámos községekben. 1940-től 1948-ig kántortanító, 1948–1951-es években igazgató Nemesvámoson. 1951 és 1967 között iskolaigazgató Öskün, 1967-től 1979-ig Csopakon. 1944–1945-ben frontszolgálaton, Ukrajnában. 1945–1948-ban a Nemzeti Bizottság elnöke Nemesvámoson. 1978 és 1990 között a Horgász Egyesület elnöke, Csopak–Paloznak. 1989–1990-ben a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt elnöke Csopakon. 1996-tól a Csopaki Ref. Egyház presbitere. Helytörténeti, neveléstörténeti kutatásokkal foglalkozott. 1972-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, 1979-ben Pedagógus szolgálati Emlékérem, 1999-ben Gyémánt Diploma, 1997-ben Csopak Község Díszpolgára kitüntetést és címet kapott. A Köznevelésben, a Tanítóban, a Veszprém Megyei Pedagógiai Körképben, a Neveléstörténeti Füzetekben, az Audio-vizuális Közleményekben és számos pedagógiai jellegű kiadványban jelentek meg cikkei. 

A könyvtár gyűjteményében megtalálható egy kézirata:

Csopak község közoktatásügyének áttekintése / Balassa Benő. - [Veszprém] : [MPI], 1976.

Szeptember 27.: 125 éve született Barabás Gizella

Barabás Gizella (Budapest, 1893. szeptember 27. - Budapest, 1985. augusztus 28.) festőművész.

Reissmann Károly Miksa festőművész lánya. Tanulmányait Budapesten kezdte, majd 1908-ban Münchenben Steinbrecktnél tájképfestést, 1913-ban Walter Thor nyári akadémiáján arcképfestést tanult. Bejárta Európát és megfordult Amerikában is. 1910-ben Velencében, 1911–1912-ben Tirolban tájképeket festett. Számtalan kiállítása közül a legemlékezetesebb a Képzőművészeti Főiskolán, 1912-ben volt. 1925-ben látta meg a Balatont, és ettől kezdve legkedveltebb témája, amelyet minden évszakban és napszakban megörökített. Balatonfüreden 1980 szeptemberében volt kiállítása. Ekkor ajándékozta Balatonfüred városnak 40 darab balatoni témájú akvarelljét, melyeket állandó kiállító teremben helyeztek el. 

A Balaton festője: Barabás Gizella / írta Bárány Éva. - Budapest : Uránusz, 1998.

barabas_gizella_konyvborito.jpg

Szeptember 27.: 10 éve avatták fel a Német kitelepítési emlékkövet Gyulafirátóton

2008 szeptember 27-én avatták fel a kitelepítési emlékkövet Gyulafirátóton a templom előtti parkban. A XVIII. századi betelepítések következtében a településen igen sok német származású lakosa volt. 1948 februárjában 2 családot telepítettek ki a faluból.

Szeptember 28.: 75 éve született Kerényi Imre

Kerényi Imre ( Csopak, 1943. szeptember 28. - Budapest, 2018. augusztus 11. ) színházi rendező, színházigazgató, egyetemi tanár, politikus.

Gyermekkorát Veszprémben töltötte. 1961-ben Győrben, a Bencés Gimnáziumban érettségizett. 1966-ban Budapesten, a Színház és Filmművészeti Főiskola rendező szakán kapott oklevelet.. 1999-ben DLA mesterfokozat, Doctor of Liberal Arts. 1966-tól 1978-ig a Madách Színházban rendező, 1978–1980-ban a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója, 1980 és 1989 között a Népszínházban, és a Nemzeti Színházban rendező, 1989-től a Madách Színház igazgatója. 1976-tól adjunktus, 1981-től docens, 1988-tól egyetemi tanár a Színház és Filmművészeti Főiskolán. 1990-1994 között országgyűlési képviselő az MDF színeiben. 2011-től a kulturális értékek megőrzéséért felelős miniszterelnöki biztos. Családi kötődése révén balatonalmádi nyaralójában sok időt töltött hozzátartozói körében. Számtalan klasszikus és mai szerző darabját rendezte.: Csíksomlyói passió, Dürrenmatt: János király, Szörényi-Bródy: István, a király, Fehér Anna, Shakespeare: Tévedések vígjátéka, Lear király, II. Richard, V. Henrik, Katona József: Bánk bán, Shaffer: Amadeus, Schiller: Stuart Mária, Kacsók P.: János vitéz, Fejes Endre: Vonó Ignác, Molnár Ferenc: A vörös malom, Don Goggin: Apácák, Joseph Stein-Jerry Bock: Hegedűs a háztetőn, Madách: Az ember tragédiája. Díjak, kitüntetések: 1977 Jászai Mari-díj. 1981 Érdemes Művész. 1989 Kiváló Művész – nem vette át. 1999 Budapestért díj. 2002 Kossuth-díj. Újságokban, folyóiratokban rendszeresen jelentek meg írásai, számtalan, sok helyütt. Sírja Budapesten, a Fiumei úti sírkert művészparcellájában található. 

Szeptember 29.: 50 éve halt meg Taky Ferenc

Taky Ferenc (Kaposvár, 1905. március 5. - Budapest, 1968. szeptember 29.) gépészmérnök, tanár.

A műszaki tudományok doktora. Oklevelét 1927-ben a budapesti műegyetemen kapta, majd ugyanott tanársegéd. 1929 és 1945 között próbatermi főmérnök a Fővárosi Elektromos Műveknél. A háború után a budapesti műegyetemen tanár, 1957-ben áthelyezték az Erőmű Tervező Vállalathoz. 1964-től két évig a VVE gépipari tanszékén docens, majd ismét a Fővárosi Elektromos Műveknél dolgozott. Szakmai és tudományos munkássága elsősorban az érintésvédelemre, a világítástechnikára és a felvonók villamos berendezéseivel kapcsolatos problémákra terjedt ki. 

A bejegyzés trackback címe:

https://megyeimorzsak.blog.hu/api/trackback/id/tr2014152621

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása