A természet megismerésének egyik legjobb módja, ha túrázni indulunk. Manapság erre már üzletágak épülnek a túrafelszerelés gyártástól a vezetett túrák szervezéséig. De milyenek voltak a kezdetek? S mi a helyzet napjainkban?

Írott emlékeink egyik fontos és terjedelmes szegmense az, amiben valaki utazási élményeit írja le. Már az ókorból is maradtak ránk ilyen beszámolók. Persze ekkor még az utazás közbeni tapasztalatgyűjtés, élményszerzés csak egy "melléktermék" volt rendszerint, az utazásnak volt valami egyéb célja: üzlet, politika, költözés, menekülés, tanulmányok. Az utazás módja sokáig (a módosabbakat kivéve) gyalogos bandukolást jelentett. Ekkoriban tehát a túrázás, mint szabadidős tevékenység már csak azért sem jöhetett szóba széles körben, mert az ember szabadidejében általában szeret olyasmi csinálni, amiben egyébként a hétköznapokban nincsen része. A túrázás, mint a szabadidő eltöltésének módja tehát csak akkor kezdett igazán elterjedni, amikor az utazás megszokott formája már valamilyen szinten gépesítve lett, és csak azok körében elsősorban, akik ezt igénybe is vették. 

A kezdetek

Magyarországon az első turistaegyesület 1873. augusztus 10-én alakult Ótátrafüreden: a Magyar Kárpát Egyesület (MKE), de ők is inkább még felfedezéssel, és a turistautak kiépítésével foglalkoztak. Ennek "vidéki" szakosztálya működött először Budapesten, mely aztán 1891-ben kivált, és önállósodott Magyar Turista Egyesület néven. 1894-ben pedig az egyesület budapesti szakosztálya pünkösdkor Veszprémbe kirándult. 1899-ben jelent meg először a Turisták Lapja, ami azt mutatja, hogy akkor már volt akkora érdeklődés a téma iránt, hogy elbírt egy újságot. 

Magyar Turista Egyesület jelvénye

Veszprémben voltak baráti társaságok szintén, akik túráztak, a Szépítő Egylet is foglakozott kirándulások szervezésével, de hivatalos szervezet megalakulására 1922-ig váratott magára. 1922 augusztus 27-én Schamsula Rezső elnökletével alakult csoport 1926. augusztus 29-től a Magyar Turista Egyesület Bakonyi Szakosztályává válik (Ajka-csingeren már működik ekkor egy bányász szakosztály). Az új elnök ekkortól Laczkó Dezső, alelnök Rhé Gyula. 

Ahhoz, hogy a turizmus megerősödjön, nyilván infrastruktúra szükséges. Miből is áll ez? Olcsó szállások a túraútvonalak kezdetén, maguk az útvonalak kiépítve, jelölve, térképezve, menedékházak az útvonalak mentén, képzett túravezetők, kilátók a szebb helyeken és még sok más apróság.

Hogy haladt ez a munka nálunk? Az Óvári utcában turistaszálló üzemelt, kilátókat építettek. A Bakony  első menedékházát Bakonybélben nyitották meg 1935-ben. Barlangkutató csoport indult, és túravezetőket is képeztek.

Bővebb irodalom:

A Magyar Turista Egylet Bakonyi Osztálya veszprémi tevékenysége (1922-1944) / Jákói Bernadett == Veszprémi Szemle (1993-) ISSN 1217-5358. - 16. évf. 32.sz. (2014. 1.sz.), p. 40-48.

1943-ban, azaz idén 75 éve, a szentgáli Tisztavíz-forrást, a padragi sziklákat, az akarattyai Rákóczi-szilfát és a diszeli Emberkő-sziklát védett természeti értékké nyilvánították. Sajnos a fa 1968-ban kiszáradt, ezt a mai túrázók már nem láthatják teljes pompájában, de a neten több fénykép és írás is fellehető róla.

Megindult a megye területének természetvédelmi felmérése, melynek eredményeként egyre több terület lett védett. 

A jelen

Veszprém megye területe viszonylag kicsi, de ennek ellenére igen változatos és rengeteg lehetőséget kínál a szabadidő intenzív, mozgással való eltöltésére. A természetvédelmi területek összesen 49 702 ha-t fednek le, ebből 31 480 ha a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe, melyről már volt szó a blogon. A megye területének 34,3% erdő, ami magasabb az országos átlagnál, a turizmus részesedése a gazdaságból szintén nagyobb, mint az országos átlag, körülbelül 10%. 

A megye természeti tájai közül jelentős turisztikai vonzerőt képvisel: Balaton, a Bakonyi erdő, a tanúhegyek, a tapolcai Tavasbarlang, értékes növényfajok (apró nőszirom, erdei ciklámen, bíboros kosbor, pókbangó stb.) védett állatok (egerészölyv, vidra, kócsag, gyurgyalag stb.) és gazdag vadállományt (gímszarvas, muflon, őz). Jelentős természeti attrakciók a Tihanyi-félszigeten a Lóczy Lajos sétaút, Badacsonyban a geológiai, botanikai tanösvény, a Magas-Bakonyban a Boroszlón tanösvény, a salföldi hagyományos állatfajokat bemutató majorság vagy éppen a hegyestűi geológiai bemutatóhely. De nem csak a természeti értékek miatt indulhat el valaki túrázni. Népszerűek a vártúrák is például.

A fenti felsorolás Veszprém Megye Turisztikai Koncepciójából való, azaz a helyiek értékelik a látogatókat a tapasztalatok alapján. 

Mit lát ebből egy "idegen"?

Ha egy hozzánk látogató az interneten próbál tájékozódni, és célpontokat keresni a megyén belül, hová fordulhat? Íme, pár kínálati lista: Tipadvisor, Kirándulástippek.hu, Hazaiélmények.hu, Hétpecsétes Vártúrák, kerékpáros turizmus, a Geocaching.hu ajánlata (338 geoláda a megyében).

Sok olyan látnivaló van a környéken, amely roppant népszerű, és érdemes még az utazás megkezdése előtt előre helyet foglalni, hogy biztosan ne maradjon ki a programból.  

Idén is végre kitört a jó idő, némi márciusi tél után, tehát: bakancsra fel!