Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének blogja

Megyei Morzsák

Veszprém megyei érdekességek az 1848-49-es szabadságharc idejéből

2018. március 31. - DAnna

Mivel az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kedvelt érettségi téma, a márciusi poszt témája természetesen ezzel függ össze. Mind a hadi események, mind a forradalomban és a harcokban részt vevő emberek több szálon kapcsolódnak Veszprém megyéhez. 

Táncsics Mihály kisgyerekként, 1808-10 között a pápai irgalmasok által működtetett kórházban betegeskedett, itt átélt élményeiről Életpályám című művében emlékezik meg. Később a megyében több helyen is tanított (Ganna, Devecser, Kolontár).

A Márciusi ifjak két vezéralakja Jókai Mór és Petőfi Sándor pápai diákok voltak az 1841/42-es tanévben. Ott töltött idejük tárgyi emlékei egy kiállításon is megtekinthetők.

Veszprém és környéke a szabadságharc alatt többször is "gazdát cserélt", bár harcok a  város területén nem dúltak.

Akkoriban a város egyik közigazgatási központja a császári és királyi sóház volt a jelenlegi Megyeház helyén. Ennek faláról 1848. március 24-én leverték az osztrák  címert, és a ház előtt húzódó karfákat nemzeti színűre festették.

1849. január 1-én a császári csapatok bevonultak a városba, és a karfákat visszafestették sárga feketére. De a császáriak csak 1849 április végéig maradtak a városban, a magyar csapatok előrenyomulása miatt.

1849. június 6-án vonultak be Veszprémbe a magyar honvédcsapatok, de a karfákat már május 31-én újra nemzeti színűre festették.

De aztán augusztus elején újra a császáriak kezén volt a város, és a karfák ... 

Az eseményekről többek között Francsics Károly borbélylegény akkor írt naplójából értesülhetünk.

A veszprémi Komakút és a Szent Miklós-szegi Kálváriadomb története / Veress D. Csaba. - , 2007 == Veszprémi Szemle ISSN 1217-5358. - 9.évf. 1-4. sz. (2007), p. 3-19.

1848. szeptember 20-án átvonult Veszprémen a magyar Drávai hadtest, mely szeptember 29-én aztán részt vett a Pákozdi csatában.

Petőfi Sándor öccse, Petőfi István Várpalotán volt mészáros legény. István 1845 novemberétől dolgozott Várpalotán, és 1848-ban innen vonult be katonának.

Petőfi Sándor életének néhány veszprémi vonatkozásáról / Praznovszky Mihály == Veszprémi Szemle ISSN 1217-5358. - 2. évf. 1. sz. (2005), p. 40-49.

Batthyány Lajos miniszterelnököt 1849. január 8-án Pesten elfogták az osztrák császári csapatok, és itt raboskodott márciusig. Ekkor azonban a magyar csapatok előrenyomulása miatt Pestet kiürítették a császári csapatok, és a miniszterelnököt több fogolytársával együtt Veszprém megyén keresztül szállították Laibacba. Megszálltak Várpalotán a Zichy kastélyban, áthaladtak Veszprémen is, Városlődön éjszakáztak, majd Devecsert érintve elhagyták a  megyét.

Vendéglátás a veszprémi Bakony-alján / Tóth Dezső == Veszprémi Szemle (1993-) ISSN 1217-5358. - 11.évf. 17.sz. (2009. 3-4.sz.), p. 109-115.

Kossuth Lajos felesége, Meszlényi Terézia a Pápa melletti Kisdémpusztáról származott. Gyermekeik, Ferenc, Vilma és Lajos a szabadságharc leverése után jó ideig Veszprém megye különböző településein bujkáltak a bécsi udvar elől. 

Jókai Mór nővére, Eszter Vály Ferenc pápai tanáremberhez ment feleségül, és a család pápán élt a továbbiakban, ahol Jókai gyakran meglátogatta őket, szívén viselte a város sorsát, és Pápa is megbecsülte a híres vendéget.

Pápa város jeles díszpolgárai (negyedik fejezet)

A bejegyzés trackback címe:

https://megyeimorzsak.blog.hu/api/trackback/id/tr1113585751

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.