Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének blogja

Megyei Morzsák

Évfordulók a jövő héten (március 26 - április 1.)

2018. március 24. - DAnna

Göböl Gáspár (1745 - 1818)

Sümeg mezővárosi rangot kapott

Ádám Iván (1844 - 1928)

Csaba Jenő (1894 - 1968)

Emlékoszlop avatás Tapolcán

Ritter Lőrinc (1868 - 1941)

Spitzer József (1868 - 1945)

Gáspár Iván (1892 - 1938)

Zentai Pál (1938 - 1987)

Sándor Aladár (1872 - 1943)

30 éves a Dózsavárosi Baráti Kör

Pethes János (1857 - 1928)

Sacelláry György (1919 - 1993)

Megalakult a Balatoni Regionális Tanács

80 éves a "Szent Istán-vándorlás"

25 éve lett részvénytársaság a fűzfői papírgyár

Lendvay Ferenc (1919 -1998)

Paulik György (1924 - 1998)

Március 26: 200 éve halt meg Göböl Gáspár

Göböl Gáspár (Szentkirályszabadja, 1745. január 1. - Kecskemét, 1818. március 26.) költő, műfordító, református lelkész.

Debrecenben és a genfi akadémián tanult. Hazatérve Pápán, 1772-ben Adásztevelen tanár, majd Dunavecsén és Kecskeméten ref. lelkész, 1792-től a Kecskeméti Egyházmegye esperese. Nevezetesek franciából átültetett versei. Színdarabokat is írt és fordított. A Keresztyén katekizmus c. műve több kiadást ért meg. Kelkésia c. kéziratos munkája regényes formában mondja el az eklézsia történetét. A csopaki ref. templom falán tábla őrzi emlékét.

Március 27: 375 éve Sümeg mezővárosi rangot kapott

Bosnyák István veszprémi püspök 1643. március 27-én kiadott, a településnek a mezővárosi rangot biztosító kiváltságlevele pontosan meghatározta a földesúri területeken élők személyi és vagyoni helyzetét, a földesúr és a mezőváros lakóinak valamennyi jogát és kötelességét is.

A mezővárosok olyan települések voltak, melyek földesúri fennhatóság alatt álltak, de bizonyos kiváltságokkal rendelkeztek. Nem volt annyi jogik, mint egy szabad királyi városnak (nem építhettek például városfalat), továbbra is mezőgazdasági munkákkal foglalkoztak, és kézművesipari tevékenységeket csak kiegészítő jelleggel űztek, ha a mezőgazdasági munka ritmusa éppen lehetőséget adott rá. 

Jelentős szerepük volt azonban a környék gazdasági életének alakításában, szinte mind rendelkeztek vásártartási joggal.

Az 1871-es közigazgatási átszervezés ezt a rangot megszüntette.

Március 27: 90 éve halt meg Ádám Iván

Ádám Iván (Nagymarton, 1844. január 3. - Veszprém, 1928. március 27.) római katolikus kanonok, tanár, történész.

A középiskolát a soproni bencéseknél végezte, a veszprémi szemináriumba 1863-ban vették fel. 1867-ben pappá szentelték. Először Noszlopon, és még az évben Sümegen káplán, tanár, majd iskolaigazgató, 1888. szeptember 26-án nyugdíjba vonult. Később lelkész Akán és a cseszneki kerület tanfelügyelője. 1894-től plébános Pápakovácsiban, ugyanakkor a pápai középiskolák püspöki biztosa. 1902-től veszprémi kanonok, később segesdi, majd pápai, 1908-tól somogyi főesperes, 1924-től pápai prelátus. Foglalkozott a pálos templomépítés történetével, hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg írásai. Elsőként rajzolta le és így örökítette meg a tüskevári kolostort. Nevéhez fűződik a veszprémi Szent Vince Egylet megszervezése. Felkarolta a régészetet, festegetett és rajzpedagógiával is foglalkozott. A Sümeg környéki Berki-malomnál feltárta a római castrum és ókeresztény bazilika alapjait. Műtörténeti ismereteinek gazdagítására sokat utazott. A veszprémi székesegyház restaurálásakor a templom stílusadatait a Veszprémi Hírlapban írta meg 1912-ben. E műve A veszprémi székesegyház címen önálló kötetben is megjelent. Pápakovácsi plébánossága idején Kupon, Nórápon és Kéttornyúlakon iskolát, tanítói lakást építtetett. Veszprémben utcanév őrzi emlékét. 1924-ben Veszprém Város Díszpolgára címet kapott. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik. 

Március 27: 50 éve halt meg Csaba Jenő

Csaba Jenő (Nagykanizsa, 1894. december 10. - Budapest, 1968. március 27.) piarista tanár, író.

Iskoláit Nagykanizsán, Vácott, Rózsahegyen, valamint a Piarista-rend tagjaként a budapesti tudományegyetemen végezte, 1918-ban filozófiai doktorátust szerzett. Budapesten, Kecskeméten, Szegeden, 1931 és 1935 között Veszprémben, Kolozsvárott, s végül Sátoraljaújhelyen tanított. 1942-ben kilépett a rendből. Egy ideig szerkesztette a Cserkész c. lapot, állandó munkatársa volt a Zemplén c. hírlapnak.

Március 27: Emlékoszlop avatás Tapolcán

1993. március 27-én Tapolcán emlékoszlopot avattak a 2. világháború áldozatainak emlékére.

Március 28: 150 éve született Ritter Lőrinc

Ritter Lőrinc (Máriacell, 1868. március 28. - Veszprém, 1941. március 28.) székesegyházi orgonista és karnagy.

Szülővárosában zongora- és hegedűtanulmányokat folytatott, Bécsben orgonát és zeneszerzést tanult, 1879-ben államvizsgát tett. 1884-től a veszprémi székesegyház orgonistája, 1910 után karnagy, megtartva orgonista tisztségét is. 1917-től két évtizedig a városi zeneiskolában zongorát tanított. Hornig Károly püspök engedélyével 50 évig volt a veszprémi zsinagóga orgonistája. Munkásságának 50 éves jubileuma alkalmából XI. Pius pápától Pro Ecclesia et Pontific érdemkeresztet kapott. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik. 

Március 28: 150 éve született Spitzer József

Spitzer József (Ádánd, 1868. március 28. - Auschwitz, 1945. ? ?. ) jogász, ügyvéd.

Spitzer Mór testvére. A középiskolát a veszprémi piarista gimnáziumban végezte, 1887-ben érettségizett. Jogot a budapesti tudományegyetemen tanult, 1895-ben ügyvédi vizsgát tett. Kalocsán fél évig törvényszéki aljegyző, majd Veszprémben ügyvédi irodát nyitott. Számos súlyos bűncselekmény elkövetőjét védte, közülük leghíresebb 1911-ben az „utolsó bakonyi haramia”, Makkos Vendel rablógyilkos esete volt. 1914-ig a felsőkereskedelmi iskolában jogot tanított. 1903-ban három hónapig a Veszprémvármegye felelős szerkesztője, néhány hétig főszerkesztője. 1898-tól a Veszprémi Polgári Társaskör főjegyzője, a Veszprémi Kerékpár Egylet egyik alapítója. 1900-ban támogatta a pápai izraelita menház felállítására indított mozgalmat. Felelős szerkesztőként kezdeményezte a Vármegyei Alkoholellenes Egyesület megalakítását, állandó színház építését, a szegény középiskolások élelmezésére deákmenhely, állandó diákotthon szervezését. 1918 tavaszán a nemzetiségi mozgalmak megfékezése érdekében támogatta a kormány politikai választójog kiterjesztésére irányuló szándékát. 1932-ben a Veszprémi Takarékpénztár ügyésze. 1937-ben a veszprémi izraelita hitközség elnöke, a Veszprémi Takarékpénztár igazgatósági tagja, városi képviselő és megyebizottsági tag volt. A veszprémi Virradás a Bakony alján Szabadkőműves Páholy alapító tagja. 

Március 28: 80 éve halt meg Gáspár Iván

Gáspár Iván (Székesfehérvár, 1892. április 20. - Balatonaliga, 1938. március 28.) színész.

1918-ban tűnt fel az Intim Kabaréban. 1919-től a Népopera ösztöndíjasa. Rendszeres színpadi pályája 1920-ban kezdődött: 1923-ban Pécsett, 1924–1925-ben Nagyváradon kabarékban lépett fel, többnyire magyar népdalokat énekelt. 1926-tól Polgár Károly ruszinszkói társulatánál játszott. Néhány évig Brazíliában kísérletezett a magyar színjátszás megteremtésével. 1938-ban ismét itthon, Patay József társulatában játszott.

Március 28: 80 éve született Zentai Pál

Zentai Pál (Tapolca, 1938. március 28. - Szombathely, 1987. november 14.) festőművész, grafikus.

Vasutas családból származott. 1956-ban Tapolcán érettségizett. A Képzőművészeti Főiskolára jelentkezett, helyhiány miatt nem vették fel. Bányász Halimbán, majd egyik munkahelyről másikra vándorolt. 1964-ben az Egri Tanárképző Főiskolán Jakuba László és Platty György tanítványaként szerzett földrajz–rajztanári képesítést. Néhány hónapi tapolcai tanítás után a Vas Népe c. napilap munkatársa. Újságíróként igényes művészeti kritikus. Festőként elutasította a sematizmust, az éppen aktuális művészeti irányzatokat. Viszonylag gyorsan rátalált saját kifejezési módjára, lenyűgöző színvilága magas szintű grafikai tudással párosult. Tapolcán 1962-ben volt először kiállítása. Ezt a tárlatok sora követte, a budapesti Csók István Galériában, a dunántúli városokban és másutt. 

Március 29: 75 éve halt meg Sándor Aladár

Sándor Aladár (Pápa, 1872. június 30. - Budapest, 1943. március 29.) jogász, jogi író.

Tanulmányainak befejezése után a pápai Független Újság szerkesztője. Rövid vidéki bírósági szolgálat után 1902-től Budapesten bíró, 1921 és 1942 között ügyvéd. Jogi kiadványokat, döntvénytárakat szerkesztett, részt vett a Révai-kiadásban megjelenő Codex Hungaricus szerkesztésében. 

Március 29: 30 éve alakult meg a Dózsavárosi Baráti Kör

Megalakul a Dózsavárosi Baráti Kör a városrészben élők érdekeinek védelmében. A kör elnöke Kungl József, alelnök Németh Sándor.
A Dózsavárosi Baráti kör célja, hogy közös összefogással és közvetlen cselekvéssel segítse elő a városrész hagyományainak ápolását, múltjának feltárását, szorgalmazza a városrészben élők közösséggé formálását. Fontos feladatának tartja a városrész kiemelkedő személyiségeinek munkájával, életútjával kapcsolatos emlékek ápolását, megőrzését. A humán-, szociális-, egészségügyi-, sport- és kulturális tevékenységekben részt vesz, azokat szervezi, szélesíti a köz szolgálatában.

Csécs Ferenc, az egyesület jelenlegi elnöke 2006-ban és 2013-ban Pro Meritis díjat kapott.

Március 30: 90 éve halt meg Pethes János

Pethes János (Kamocsa, 1857. február 25. - Kőszeg, 1928. március 30.)  tanár, pedagógiai író.

Iskoláit szülőfalujában és Pápán végezte, 1878-ban Modoron nyert tanítói képesítést. Madaron, Budapesten, Kőszegen, Csurgón és Léván tanított. 1906 és 1913 között a Pápai Állami Tanítóképző tanára, illetve igazgatója. Elsők között foglalkozott hazánkban a gyermekpszcihológia kérdéseivel. Írásai a pedagógiai szakfolyóiratokban, valamint a működési helyéhez kötődő lapokban jelentek meg. Nyugdíjasként Kőszegen élt. 

Március 30: 25 éve halt meg C

Pethes János (Budapest, 1919. november 3. - Fredricksburg [USA], 1993. március 30.) katonatiszt.

Elemi iskolában magántanulóként vizsgázott. A tatai Gróf Eszterházy Miklós Gimnáziumban folytatta a tanulmányait, 1937-ben magántanulóként érettségizett. Sopronban a 2. lovasdandár huszártiszti tanfolyamát 1939-ben végezte el. 1940-ben zászlóssá léptették elő, majd a Pápán szervezett ejtőernyős egységhez került. Egyik túlélője volt annak a légi balesetnek, amely a veszprémi hadirepülőtéren 1941. április 12-én történt azzal a repülőgéppel, amely a pápai ejtőernyősöket szállította volna délvidéki bevetésre. A háború végén megsebesült. 1947-ben Triesztben haditengerészeti képzésben vett részt, később fedélzeti tisztként amerikai kereskedelmi hajókon szolgált. 1989-ben Budapestre költözött. A 2. világháború éveiben kétszer kapta meg a Signum Laudis kitüntetést. A virginiai családi sírkertben nyugszik.

Március 30: 25 alakult meg a Balatoni Regionális Tanács

1993. március 30-án a Füred motoros fedélzetén megalakult a Balatoni Regionális Tanács. Az egybegyűlteket Hegedűs Tamás címzetes államtitkár köszöntötte.

Április: 80 éves a "Szent Istán-vándorlás", az Országos Kék Túra gondolatának eredete

A Magyar Turista Szövetség 1938-ban ünnepelte Szent István király halálának 900 éves évfordulóját és megalakulásának 25. évét. Ünnepélyes keretek között, minden magyar turista közreműködésével rendezték meg a Szent István-túrát, bejárva azt az Országos Kék-jelzésként ismert útvonalat – 1938. március 20-tól június 6-ig terjedő időben –, mely a mai határaink két, majdnem legtávolabbi pontját az ország legszebb területein keresztül köti össze, útba ejtve azok legérdekesebb látnivalóit is. Az útvonal 885 km hosszú.

szent_istvan_vandorlas.jpg

A Veszprém megyei kb. 191 km-es szakaszt április 2-18. között lehetett megtenni.

Április 1.: 25 éve alakult részvénytársasággá a fűzfői papírgyár

Az Állami Vagyonügynökség határozata alapján 1993. április 1-től részvénytársaságként működik tovább a fűzfői papírgyár.

Április 1: 20 éve halt meg Lendvay Ferenc

Lendvay Ferenc (Budapest, 1919. szeptember 1. - Budapest, 1998. április 1.) rendező, színházigazgató.

A színiakadémia elvégzése után katona. Pályáját 1944-ben Debrecenben kezdte. Azután Pécs, Szeged, Szolnok, Veszprém színházaiban volt rendező, főrendező. 1949 után a Nemzeti Színház rendezője, 1956-tól a József Attila Színház főrendezője. 1961–1964 között az akkor megszervezett Veszprémi Petőfi Színház főrendező-igazgatója. 1964 után a miskolci, a szegedi, a debreceni és a kecskeméti színházaknál volt igazgató és főrendező. Nevéhez fűződik több jelentős magyar dráma ősbemutatójának megrendezése. 1956-ban Jászai Mari-díjat, 1985-ben Érdemes Művész címet kapott. Sírja a budapesti Farkasréti temetőben van. 

Április 1: 20 éve halt meg Paulik György

Paulik György (Budapest, 1924. november 1. - Veszprém, 1998. április 1.) orvos.

1942-ben a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd fogtechnikus szakmát tanult és segédlevelet szerzett. 1951-ben kapott általános orvosi diplomát a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Első munkahelye a fővárosi Belügyminisztériumi Kórház, ahol belgyógyász szakorvosi képesítést nyert. 1956-ban Hajmáskéren, 1958 és 1966 között Alsóörsön körzeti orvos. Két évig a Társadalombiztosítási Igazgatóság ellenőrző főorvosa, 1968 után a Veszprém Megyei Tanácson főorvos, 1972-től Veszprém város egészségügyi osztályának vezető főorvosa. 1975-ben a Veszprém Megyei Körház-rendelőintézet főigazgató főorvosává nevezték ki. Igazgatási idején történt a kórházi rekonstrukció első ütemének tervezése, szervezése és indítása, a D jelű épületrész átadása, intézményi és megyei egészségügyi átszervezések végrehajtása. Munkásságát több helyi és országos kitüntetéssel ismerték el. 

A bejegyzés trackback címe:

https://megyeimorzsak.blog.hu/api/trackback/id/tr3313585745

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.