Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének blogja

Megyei Morzsák

Évfordulók a jövő héten (január 1 - 3.)

2017. december 30. - DAnna

Márczy Dénes Alfonz (1918 - 2010)

Révfülöp önálló község lett

Hegedüs Lóránt (1872 - 1943)

Mátyás István (1943 - 2000)

Új IBUSZ irodák

Sárközy István (1912 - 1978)

25 éves a Művészetek Háza

Bujtor István a Petőfi Színház élén

Berta József ( 1934 - 1958)

Somogyi József (1916 - 1993)

Bozzay Margit (1893 - 1942)

Arató János (1940 - 1978)

Január 4 - 7-ig tartó időszak a következő posztban.

Január 1: 100 éve született Márczy Dénes Alfonz

Márczy Dénes Alfonz (Kaposvár, 1918. január 1. - Pápa, 2010. március 5.) főkönyvelő.

1936-ban a kaposvári Somsich Pál Reálgimnáziumban érettségizett. 1942-ben a Pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemen jogtudományi oklevelet kapott, 1954-ben Szombathelyen képesített könyvelői tanfolyam végzett. 1945-től fogalmazó a Városi Bíróságon, segédfogalmazó, főhadnagy a Rendőrkapitányságon, Kaposváron. 1951-től pénzügyi előadó és jogtanácsos az Építőipari Anyagellátó Vállalatnál, Szombathelyen. 1954-ben főkönyvelő a Pápai Hulladékgyűjtő Vállalatnál, 1955-től a Bakonyjákói Földművesszövetkezet, 1958-tól a Pápai Építőipari Szövetkezet főkönyvelője. 1978 után nyugdíjas. 1952 után a Pápa városi bélyeggyűjtők titkára, szakkörvezetője, nyugdíjasként több klubnak tagja. Munkásságáért számos elismerést és kitüntetést kapott. Részt vett a Veszprém megye (Pápai járás) földrajzi nevei. (Bp., 1985.) c. kötet anyagának gyűjtésében. 

Január 1: 75 éve vált Révfülöp önálló községgé

Révfülöp a Balaton tó északi partján, a 274 méter magas Fülöp hegy lábánál található. A régészeti leletek tanúsága szerint, már a római korban is lakott terület volt. A település fejlődés a XIX. század végén, XX. század elején indult meg, melynek során Létrejött a Révfülöpi Fürdő- és Partszépítő Egyesület (1899), majd Révfülöp bekapcsolódott a Vasúti közlekedésbe (1909), a távbeszélő hálózatba (1911), modern hajókikötő nyílt (1912) és a villamos energiaszolgáltatás is kiépült (1936).

Ennek eredményeképpen 1933-ban üdülőhelyi rangot nyert, 1943-tól pedig önálló község lett. Itt azonban a fejlődés nem állt meg, 1969-től kiemelt üdülőhely, 1973. április 15-től pedig nagyközség.

Január 1: 75 éve halt meg Hegedüs Lóránt

Hegedüs Lóránt (Budapest, 1872. június 28. - Budapest, 1943. január 1.) miniszter, tanár, közgazdasági író.

Középiskolába a fővárosban, egyetemre Berlinben és Londonban járt, végül 1895-ben Budapesten avatták az államtudományok doktorává. Pályafutását a pénzügyminisztériumban kezdte, majd 1896–1902-es években Amerikában a kivándorlásügyeket tanulmányozta. 1898 és 1905 között, szabadelvű párti programmal a pápai kerület országgyűlési képviselője.

Két évtizedig szerkesztette a Közgazdasági Szemle c. folyóiratot. 1920-ban az MTA és a Kisfaludy Társaság is tagjai közé választotta.

Január 1: 75 éve született Mátyás István

Mátyás István (Berhida, 1943. január 1. - Budapest, 2000. április 26.) újságíró, irodalomtörténész, író.

1961-ben a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban érettségizett. 1965-ben a Budapesti Felsőfokú Élelmiszeripari Technikumban végzett. 1971-ben Budapesten az Újságíró Oktatási Központban, a MLEE filozófia–esztétika szakán, 1979-ben a budapesti tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán szerzett oklevelet. 1967–1968-ban újságíró a Hírlapkiadó Vállalatnál, 1969 és 1989 között a Népszava rovatvezetője. 1989–1990-ben a Népszava Könyvkiadó főszerkesztőjeként szépirodalmi műveket szerkesztett kiadás alá. Hét évig volt a Magyar Rádió külső munkatársaként havonta önálló műsora volt: Olvastam egy novellát címmel a kortárs magyar irodalomkritikai sorozatot szerkesztette és vezetette. Első írásai a Veszprém megyei lapokban jelentek meg, 1967-től folyamatosan publikált irodalmi elemzéseket, könyvkritikákat napilapokban és irodalmi folyóiratokban.

Január 1: 50 éve két új IBUSZ iroda nyílt Veszprémben

1968. január 1-én nyílt meg az IBUSZ iroda a Veszprém Szállóban és a Rákóczi u. 6. szám alatt.

Január 1: 40 éve halt meg Sárközy István

Sárközy István (Budapest, 1912. június 1. - Veszprém, 1978. január 1.) tanár, gimnáziumi igazgató.

Budapesten végezte alsó- és középfokú tanulmányait, 1936-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem latin–történelem szakán szerzett tanári oklevelet. A Pénzügyminisztériumban vállalt hivatali munkát. A II. világháborúban katona, 1945-ben lépett a tanügy szolgálatába, 1948-ban felügyelte a dunántúli egyházi gimnáziumok államosítását. 1949-től 1952-ig a veszprémi Lovassy László Gimnázium igazgatója, majd két évre szanatóriumi kezelésre szorult. A Veszprém Megyei Tanács osztályvezető-helyettese. 1956-tól 1973-ig (nyugdíjazásáig) a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnázium (alapító) igazgatója, 1964-ben az új iskolaépület építtetője. Nyugdíjasként néhány évig óraadóként latint tanított. Sírja Balatonfüreden, a Bajcsy-Zsilinszky utcai katolikus temetőben van. 

Január 1: 25 éve alakult meg a Művészetek Háza

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata létrehozza a Művészetek Házát, mely a kortárs művészetek és irodalom szellemi műhelye. Elsődleges feladata koordinálni a város, illetve a régió művészeti életét. A Tűztorony tövében működő intézményben jött létre 1993-ban a Vár Ucca Tizenhét Kiadó, amely 2000-ben Vár Ucca Műhely folyóirattá és kiadóvá alakult át. Az intézmény több kiállítóhellyel (Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény, Csikász Galéria, Dubniczay-palota, Várgaléria, Magtár) rendelkezik.

Január 1: 10 éve Bujtor István lett a Petőfi Színház igazgatója

A megyegyűlés 2007. december 13-án 37 igen és egy tartózkodás mellett Bujtor Istvánt bízta meg azzal, hogy január elsejétől öt évig igazgassa a veszprémi Petőfi Színházat.

Január 2: 60 éve halt meg Berta József

Berta József (Veszprém, 1934. május 13. - Budapest, 1958. január 2.) segédmunkás, forradalmi mártír.
Szüleit nem ismerte, menhelyi gyerek volt. A nyolc általános elvégzése után a Veszprémi Könyvterjesztő Vállalatnál helyezkedett el. Megnősült, két gyermeke született, 1954 novemberében hívták be sorkatonai szolgálatra. A forradalom alatt Várpalotán teljesített szolgálatot. 1956. október 25-én elhagyta az alakulatát és bekapcsolódott a helyi forradalmi eseményekbe. Részt vett a Hajmáskér felől érkező szovjet gépkocsioszlop megtámadásában, mely támadás során 14 szovjet katona esett el. Ezen kívül számos egyéb akciónak is részese volt (laktanya megtámadása, ÁVH-sok felkutatása stb.). A szabadságharc leverése után visszatért alakulatához, ahonnét december elején leszerelt. 1957. február 14-én tartóztatták le. Első fokon szervezkedés vádjával életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. Ezt a másodfokon eljáró különtanács, Szimler János hadbíró alezredes vezetésével halálbüntetésre súlyosbította. Az ítéletet 1958. január 2-án végrehajtották. 

Január 2: 25 éve halt meg Somogyi József

Somogyi József (Félszerfalva [Ausztria], 1916. június 19. - Budapest, 1993. január 2.) szobrászművész, tanár.

A középiskoláit Győrben és Pápán végezte. Első kiállítása 13 éves korában, Győrben volt.  Itt ismerkedett meg Borsos Miklóssal. 1941-ben Kontuly Béla és Kisfaludi Stróbl Zsigmond növendékeként végzett a Képzőművészeti Főiskolán. A háború után feladatokhoz jutó szobrásznemzedék egyik legtehetségesebb tagja, a Képzőművészeti Főiskola tanára, 1974 és 1987 között rektora. 1968-tól 1977-ig a Magyar Képzőművészek Szövetsége elnöke. 1984 után a Magyarországi Református Zsinat világi elnöke, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka.

petofi_szobor.jpg

Somogyi József: Petőfi Sándor (Pápa, 1973. október 6.) forrás

Tihanyban lévő háza második otthona volt, ahol közel került a természethez, erőt gyűjtött az alkotáshoz. A Belső-tó partján fiatal művészek számára művésztelepet létesített, ahol diákjait oktatta. A megyében több köztéri szobra áll. 

Január 3: 125 éve született Bozzay Margit

Bozzay Margit (Kemenesszentpéter, 1893. január 3. - Budapest, 1942. március 17.) író, költő.

1939-ig a Pesti Napló asszonyrovatát vezette, majd a Kincses Újság főmunkatársa volt. Versei, kissé erotikus színezetű regényei a harmincas években népszerűek voltak. Sírja a Kerepesi úti temetőben.

Január 3: 40 éve halt meg Arató János

Arató János (Gyula, 1940. április 20. - Ajka, 1978. január 3.) tájfutó sportember.

Iskolái elvégzése után 1974-ig Ajkán a Timföldgyár és Alumíniumkohó, majd halálos üzemi balesetéig a Jókai-bánya dolgozója. Az ajkai tájfutó sport megalapítója. A sportág járási-városi szövetségének elnöke, az Ajkai Bányász SK szakosztályelnöke. A magyar válogatott tagja, országos bajnok, több éven át az év megyei sportolója. Országos minősítésű versenybíró. Tragikus halála óta Ajkán minden évben versenyt rendeznek tiszteletére. 

A bejegyzés trackback címe:

https://megyeimorzsak.blog.hu/api/trackback/id/tr6113293301

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.