A címben említett két szót egymás mellé téve sokaknak azonnal beugrik Tihany neve. A kecskekörmöket és a visszhangot ráadásul összeköti Garay János gyönyörű regéje is.
Mikortól visszhang a visszhang?
A Visszhang-dombon állított echókőről elkiáltott szavak a több mint 300 méterre lévő apátság északi oldaláról verődnek vissza, 2 másodperc alatt téve meg az oda-vissza közel 700 méteres távot. A visszhang optimális esetben hétszer verődik vissza a tihanyi templom oldaláról.
Borsos Miklós: Tihanyi Echo (1986)
A tihanyi visszhang tehát nem egy kőbe zárt királylány hangja (ahogy a rege állítja), aki engedelmesen válaszol a hozzá szólókhoz. A fenti meghatározás alapján a visszhang egyidős az apátság jelenlegi épületével. Nem beszélhetünk tehát erről a jelenségről anélkül, hogy ne ismernénk az apátság történetének pár részletét.
Az apátság építése
Az apátságot I. András alapította 1055-ben, de a jelenlegi épület természetesen nem ekkorról való. A török fenyegetés hírére a szerzetesek elhagyták Tihanyt, és a hely sokáig végvárként funkcionált. Több támadást, ostromot is megélt, de nem került török kézre. A templomot katonai célokra használták, például lőport tároltak benne, ráadásul 1683-ban le is égett. 1719-ben már csak a királyi kripta (tehát a föld alatti rész) volt fellelhető a korábbi épületből. Ekkor megkezdődött az újjáépítés, és az új templom 1735-ben készült el, de rögtön a következő évben újra leégett, és 1754-ben készül el újra barokk stílusban a kolostorral együtt. (Az épületet később még többször felújították: Vaszary Kolos pannonhalmi főapát 1889-ben, a modern korban 1996-ban, és a 2000-es évek elején.)
Régen úgy tartották, hogy a visszhang hétszer verődött vissza a templom faláról és akár 15 szótagból álló mondat visszhangját is tökéletesen lehetett érteni. Közben a település is változott, a környék beépítése és az egyre magasabb fák miatt a visszhang egy ideje "gyengélkedik". A megnövekedett zajszint sem kedvez a próbálkozóknak. Már csak 3-4 szavas mondatokkal érdemes próbálkozni, és az élmény télen intenzívebb a lombok hiánya miatt.
Mik is azok a kecskekörmök?
A balatoni kecskeköröm a mintegy 5 millió évvel ezelőtt, a fokozatosan kiédesedő Pannon-tengerben élt Congeria ungula caprae nevű kagyló lekoptatott maradványainak népies elnevezése. Tehát nem emlős állat, hanem kagyló darabjait láthatjuk.
Kik írtak a visszhangról?
Igen sok íres magyar írót és költőt megihletett a Balaton, Tihany, és a visszhang jelensége.
Régi képeslapok Garay János versével
Csokonai Mihály 1798-ban Balatonfüreden írta A Tihanyi echóhoz című versét. Ekkortól nevezték a jelenséget a tihanyiak echónak. Garay János a bevezetőben említett költeménye is népszerű volt a településen, a helyiek kecskeköröm árulása közben szívesen elmondták az odalátogatóknak. (A fenti linken található költemény bal oldalán lévő menüben több Tihanyról szóló mű is található még.) A regét több képeslapon is megörökítették, ezek közül pár megtalálható a helyismereti gyűjteményben is.
A látogatók és a helyiek
A tihanyi visszhang már akkor híres volt, amikor a turizmust magát még "nem találták fel". A múltban a falu kisbírója vagy a helyi gyerekek kiabáltak egy-két krajcárért a kirándulók kedvében járva. De a fejlődés itt sem váratott magára sokáig. Menetrendszerű autóbusz járat Veszprém és Tihany között 1927 óta működik. Útikönyvek jelennek meg a településről, létrejön a Tájvédelmi Körzet (1952). Megindult a szállodaépítkezés. Napjainkban már Visszhang Fesztivált is rendeznek.
